Épisodes

  • Magasságok magassága - Heights of heights
    May 15 2022

    Az elmélkedés szabaddá tétele -

    Zene: Imre Zoltán

    Voir plus Voir moins
    29 min
  • Erdőben
    May 14 2022

    Séta a hangok között. - Imre Zoltán

    Voir plus Voir moins
    6 min
  • Nagy Endre - Conférance egy szindarab eleibe.
    Mar 30 2022

    Nagy Endre a magyar kabaré megteremtője és a konferanszié műfaj első művelője, újságíró, író és a Nyugat munkatársa Ugocsa vármegyében (ma Kárpátalján található), Nagyszőlősön (ma Vinohragyiv) született, Grósz Endre néven. Nagy Endre sohasem tagadta meg vidéki múltját, büszke volt rá, sőt dacos öntudattal vallotta magáénak „fatornyos hazáját”. Gyermekkorát ebben a közegben élte, egyedi nyelvjárása itt alakult ki, talán ennek is része volt a későbbi sikereiben. Nagyváradon végezte tanulmányait, majd a kormánypárti Szabadság újságírója lett. Rövid ideig együtt lumpolt a fiatal Ady Endrével és Biró Lajossal, mivel kollégák voltak ugyanannál a lapnál.

    Nemsokára Budapestre költözött, és amikor a Bonbonnière néven üzemelő Teréz körúti lokál igazgatója, Kondor Ernő meghívta, hogy olvassa fel egyik novelláját, a nézőtéren egy unott, monoklis fiatalember ismételt oázása zavarta meg a felolvasást. Nagy Endrének se kellett több, miként ezt A kabaré regényében megörökíti: „Nagyot keringett velem a világ, egyszerre elöntött az a bizonyos virtustermő hevület, amely annyiszor beszakasztotta már a fejemet. Hát hiszen magam is gyerekember voltam még, ha volt is feleségem és kisfiam. Ilyenkor eszébe jut az embernek, hogy Ugocsában született és Biharban jogászkodott. Ugocsa non coronat! Eb ura fakó! [...] Kikaptam mellényzsebemből a monoklimat és a szemembe vágtam. Mert akkoriban jóravaló fiatalembernek nem mindig volt a zsebében egy koronája, de monoklija mindig volt.”

    A vadszamárról rögtönzött meséjével tökéletesen elnémította a megszégyenült oázó-iázó ficsúrt.

    1908-ban a Modern Színpad igazgatója lett, s ezt 1913-ig vezette. Országos hírnévre tett szert kellemes csevegésével, szójátékaival, szóvicceivel és csattanóival. Nagyváradra is gyakran visszajárt, még a Royal kávéházban is rögtönzött a köré gyűlt tömegnek.

    A nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum gyűjteményét 2015 nyarán mértük fel és digitalizáltuk a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatóival. Ekkor találtunk egy Nagy Endre konferansziéra. Az az érdekessége, hogy Nagy Endre a saját bevallása szerint nem írta le konferansziéit, de amint láthatjuk, mégsem minden esetben élt rögtönzéssel.

    A nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban található, 2082/1289 jegyzékszámmal ellátott konferanszié címe:

    Conférance egy szindarab eleibe.

    Az emlékírás könnyed hangulatával a közte és Ady Endre közötti barátságot eleveníti meg, képet rajzolva Ady nyughatatlan, erős jelleméről.

    Voir plus Voir moins
    10 min
  • Karinthy Frigyes Kiadatlan naplójából - November 12.
    Dec 12 2021

    Judik Etelt 32 évesen, 1918. október 17-én vitte el a spanyolnátha. Karinthy szinte sokkot kapott, lassan és nehezen heverte ki elvesztését.

    Az író másfél héttel később így írt a veszteségről:

    „A lelki sérülés nem gyógyul be soha: de hozzászokik a lélek. Úgy érzem, agyamban daganat képződött, vagy egy éles, idegen tárgyat döftek bele, amikor ő meghalt – ezt a kést nem húzhatom ki belőle többé, mert hiszen ő halott marad (csak ha feltámadna, ami lehetetlen), de idővel hozzászokik majd az agyam a késhez és járni fogok vele, mint aki golyót hord a koponyacsontban.”

    Karinthy gyakran az írótársainál éjszakázott, a naplójából pedig kiderült, hogy nagyon nehezen dolgozta fel a gyászt:

    „Nem bírom elviselni. Beledöglöm és nem lesz kár értem, ő érte kár volt. Ma egész nap terveket dolgoztam ki a múltra: felidéztem száz jelenetet, amik eszembe jutottak: Margitszigeten ülünk, ballagunk hazafelé, este, szótlanul, egymás mellett. És én kidolgozom pontosan, hogy mit mondjak neki.”

    https://www.erdon.ro/helyi-kozelet/2021/03/a-spanyolnatha-arnyekaban-ii-resz

    Kép: Judik Etel - PIM tulajdona, zene: Jóhann Jóhannsson

    Voir plus Voir moins
    3 min
  • C. Brâncuși Pogány Madonnája
    Jan 24 2022

    Pogány (Pollatsek) Margit Budapesten született zsidó festőművésznő volt. 1902-től négy éven át a nagybányai festőiskolát látogatta, miközben a nevét Pogány Margitra változtatta. A fiatal művészlány az 1910-es évek elején szintén Párizsban dolgozott, beszámolója szerint egy panzióban ismerkedett meg Brâncușial, ahol 1910 nyarán együtt villásreggeliztek. A szobrász meghívta őt műtermébe, majd arra kérte, mintázza meg portréját, s ő elvállalta. A művésznő ezután többször ült modellt 1910 decemberében és 1911 januárjában. Később így vall erről egyik levelében: „Minden alkalommal megkezdett és befejezett egy mellszobrot (agyagból). Ezek mindegyike szép volt és csodálatosan hasonlított; minden alkalommal arra kértem őt, hogy tartsa meg azt és használja fel a végleges mellszoborhoz – de ő csak nevetett és legnagyobb csodálkozásomra hátradobta az agyaggal tele ládába, mely a műterem sarkában állt. Egyszer a kezeimért kellett ülnöm, de a beállítás egészen más volt, mint a jelenlegi mellszobron, ő csak azt akarta, hogy megtanulja, mert a fejemet már tudta kívülről.”

    Itóka (Marchișiu Otília) ismertette meg Pogány Margitot Brâncușial, melyből szerelem szövődött, valamint forradalmi alkotások láttak napvilágot.

    Imre Zoltán kultúrantropológus Hausmann Cecília iparművésszel, beszélget.

    DUFART - Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár 2021

    Voir plus Voir moins
    8 min
  • Marchişiu Otília "Itóka" - Ady, Bölöni és Anatole France múzsája
    Jan 8 2022

    „Az én Párizsom nem emlék, melynek hímporát tollukon hozzák haza az írók, nem egy élmény. Nekem és Itókának, társamnak, Párizs egy egész hosszú élet katlana és gyönyörű valósága.” Bölöni György:

    Az előkelő román családból származó író, publicista, esztéta és festő Bölöni Györgyné Marchişiu Otília (írói álnevén Kémeri Sándor) fontos szerepet játszott a román és a magyar kultúrtörténetben. Második férjével, Bölöni Györggyel bohém kulturális életet élt Párizsban és mindkettejüket erős baráti szálak fűzték Ady Endréhez is. Ki lehetett ez a merész és sokoldalú nő, akire még Anatole France is felfigyelt?

    Imre Zoltán kultúrantropológus Kemenes Henriette költővel, műfordítóval beszélget.

    DUFART - Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár 2021

    Voir plus Voir moins
    9 min
  • Mert engem szeretsz
    May 3 2022

    "Ez a negyedik levelem, Édes Szent Mindenem, kérem nyugtasson meg, hogy mindegyiket megkapta. Meg kellett kapnia. (...) Úgy szeretném látni. Soha jobban nem szenvedtem még meg, mióta Magát ösmerem, a Maga látásáért." - Ady, Nagyvárad, 1903. szept. 24.

    Kép: Brüll Adél arcképe, Székely Aladár felvétele, Ady Endre Emlékmúzeum Nagyvárad.

    Előadja, valamint a háttérzenét szerezte: Imre Zoltán

    Voir plus Voir moins
    6 min
  • Ady Endre Brüll Adélnak
    Nov 25 2021

    Ady Endre Brüll Adélnak, Nagyvárad, 1903. szeptember 11-12 előadja: Imre Zoltán zene: Ovidiu Iloc - Canticum Canticorum

    Kép: Léda fátylos arcképe 1903-ból, Ady Endre Emlékmúzeum Nagyvárad.

    Voir plus Voir moins
    7 min